Albagips Exim Kft. 8000 Székesfehérvár, Rahói utca 1.
tel: 22/312 200 | info@albagips.hu | fax: 22/500-106
youtube
Ha Ön építkezni szeretne és kíváncsi egy rendkívüli tulajdonságokkal bíró, természetes építőanyagra, ismerjen meg bennünket és termékeinket. Általános termékismertető, szakmai tanácsok, információk itt találhatók.
Ha Ön építész, belsőépítész, vagy tervezőmérnök itt találhat termékeinkről részletes bemutatást. Ezen kívül hasznos információkat, minősítéseket, műszaki adatokat, csomóponti megoldásokat is erre a fülre kattintva érhet el.
Ha Ön kivitelező, erre a fülre kattintva találhatja meg az Ön számára fontos kivitelezési tudnivalókat és szakmai információkat. Egyéb szerkezeti megoldásokról és szakmai továbbképzéseinkről ugyanitt olvashat.

Mi a gipsz?


A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj. Színtelen vagy fehér, de néha idegen anyagok (vasoxid, vasoxidhidrát, agyag stb.) vörösre, sárgára, barnára, szürkére, feketére festhetik.

Képlete: CaSO4·2H2O  (kalcium-szulfát di-hidrát). Vízben igen nehezen ugyan, de csekély mértékben mégis oldódik. Fénye üvegfényű, hasadási felületén gyöngyházfényű. Kristályai többnyire táblásak, prizmásak, tű alakúak. Gyakran ikresedik, többnyire fecskefark alakú ikreket képez.

Az ásványi gipsz természetes anyag, nem mérgező, és ezen kívül rendkívül pozitív élettani hatásokkal bír, páradiffúziós képessége révén a levegő nedvességét elnyelni, és kibocsájtani képes így szabályozva a levegő optimális páratartalmát.

Minden forrásvízben, folyóvízben, tengervízben van gipsz. Kristályokon kívül a gipsz még nagy tömegekben, tömötten, szemcsésen, rostosan, földesen is található és ezeknek külsejük és egyes tulajdonságuk szerint más-más a nevük.

A hófehér, szemcsés vagy tömött, gyengén áttetsző gipsz az alabástrom, melyből mindenféle dísztárgyakat faragnak, akár a márványból. Az átlátszó, leveles szövetű gipsz a Mária-üveg; a szépen selyemfénylő, rostos szerkezetű a rostos gipsz vagy szaténpát. Ez utóbbit gyöngyökké is feldolgozzák; ha igen finomszálú, akkor gömbölyűre köszörülve, macskaszem módjára csillog.

 


A gipsz kialakulása

A tengervíz valahányszor elpárolog, a klórnátrium mellett gipszet is rak le; a sós tavakban előbb mindig gipsz rakódik le, azután a kősó.

A szalinák csatornáiban gyakran igen szép kristályokban rakódik le és járatukat el is tömi.

A gipsz telepekben néha kisebb kősó tömegeket is találni, ami amellett, hogy a gipsz általában a kősó társaságában a leggyakoribb, a legjobb bizonyíték arra nézve, hogy a kősó és a gipsz lerakódása a tengerből együtt járt.

Számos gipsz-telep nem egyéb, mint kősótelepek maradványai, ahonnan a víz a kősót elmosta, a gipsz pedig visszamaradt.


Sivatagi rózsa


Az élő és az élettelen világ külső megjelenésében - természetük különbözősége ellenére is - sok közös jellemvonást figyelhetünk meg.

Ez a felismerés tükröződik abban, hogy a földfelszín más-más részein kialakult különleges formavilágú ásványok és kőzetek bizonyos változatait elnevezésükben virágokhoz, növényekhez vagy állatokhoz hasonlítják: bányavirág, vasvirág, kénvirág, mohaachát, inkák rózsája, rózsakvarc, szegfűkaleit, tigrisszem, sólyomszem stb. A régmúlt időkben sokszor úgy hitték, hogy ezek az ágas-bogas kristálycsodák, tűcsokrok és selymes fényű színharmóniák az élővilág megkövült maradványai, s érdekes mondákat és legendákat szőttek hozzájuk.

A sivatagok száraz éghajlati körülményei között a felszín közelében homokos környezetben alakulnak ki a megkövesedett, rózsára emlékeztető ásványképződmények, a sivatagi rózsák. Alapanyaguk baritból (bárium-szulfátból) vagy rozettás gipszből (víztartalmú kalcium-szulfátból) áll, és - amiért a sivatagi jelzőt kapták - homokot zárnak magukba.
Az észak-afrikai homoksivatagok gipszéből képződött sivatagi rózsák olyan konkréciók, amelyekben a felszínhez közeli talajvíz oldott kalcium-szulfát-tartalma részben kicsapódik a víz elpárolgása következtében, részben pedig beépül a keletkező új ásvány kristályrácsába. Mindeközben összecementálódnak a homokszemcsék. A tompa fényű, átlátszatlan képződmények színe a kötőanyagként szolgáló gipsznek és a benne zárványként található homokszemcséknek a színétől, illetve a további szennyeződésektől függ. Például ha vas-oxid is van bennük, az gyakran sárgásbarnára, világosbarnára színezi a kristályokat. A sivatagi rózsa kötőanyaga fölöttébb puha, ezért könnyen megsérül, karcfelülete kifehéredik.

(Forrás: Varga László, Élet és Tudomány 1999/12)

 

Az ásványnak, -mint minden más ásványnak- bizonyos pozitív, vagy negatív hatásokat tulajdonít a néphit. Lássuk hát, a sivatagi rózsának tulajdonított hatásokat!

Vélt gyógyhatás szerint szilárdítja a kötőszöveteket, növeli a csontok szilárdságát.

Vélt pszichikai hatás szerint segít megszüntetni az önként vállalt programokat, amelyek már túl régóta tartanak, feloldja a programot és megkönnyíti, hogy megfelelőt találjunk helyette. Használható a feladatokkal való azonosulás megerősítésére is.


A gipsz a természetben

A gipsz képződése elég gyakran észlelhető a természetben. Hazánkban is szép gipsz-kristályok teremnek. Budán a keserűvíz képződésekor a márgában a piritből és a dolomitból képződik.

Gipszkristályok teremnek még Selmecen, N.-Ágon, Radnán, Kapnikon stb. ércteléreken. Másodlagosan mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és Ca is jelen van a környezetben: például Gánton (Vértes-hegység) a bauxit pirites fedőagyagában, illetve a budai kiscelli agyag formációban víztiszta, deciméteres nagyságú gipszkristályok, kristályaggregátumok találhatók.

A külföldi termőhelyek között szép gipsz-kristályok ismeretesek felnőve kősótelepeken: Vielicska, Bochnia, Ischl, Hallstatt, Berchtesgaden, Friedrichsroda (Türingi-erdő), Kaaden (Csehorsz.) Girgenti (Szicilia), Castellina (Toscana); benőtten: Paris mellett Montmartre, Bécs mellett Maden, Szmirna (homokban). Hazánkban bányászásra érdemes tömegekben nincs. Igen nagy mennyiségben bányásznak gipszet Páris közelében, ahol a Montmartre-hegy nagy részben gipszből áll.

Európában leggyakoribb és legnagyobb tömegekben lehet találni Permben és Triaszban még a Harzban, Osterode vidékén. Nordhausentől É-ra. Gyakoriak benne az üregek, barlangok. A jura- és kréta szisztémák aránylag szegények gipszben. Eocénbeli hatalmas gipsz tömegek a spanyolországiak, az egyiptomiak; oligocénbeliek a montmartrein kivül a Kárpátok sótelepeivel kapcsolatos gipsz-előfordulások, az olasz termőhelyek, a sziciliaiak stb.

A világ legnagyobb gipszlelőhelye az Új-Mexikóban található White Sand Dunes, amely több mint 712 km2-en terül el.

Az Albagipsz ásványi gipszanyagát Olaszországban, külszíni fejtéssel termelik ki.


Egy kis történelmi áttekintés


A régi görögök és rómaiak jól ismerték és alkalmazták a gipszet. Az ókori Egyiptomban már 5000 évvel ezelőtt használtak gipszet az építkezésekhez. Az előkevert gipszes vakolatok elődeit a mezopotámiai és perzsa kultúrákban is alkalmazták.

Az amerikai bennszülöttek már több mint 3000 évvel ezelőtt ismerték és alkalmazták a gipszet elsősorban testfestéshez, harci eszközök és edények díszítéséhez.

A gipsz szó a görög „gypsos” szóból került a magyar nyelvbe. Theophrastus nevezi gyppsosnak, Plinius pedig gypsumnak, a gipsz ipari alkalmazása is ismeretes volt előttük. Wallerius selenitesnek nevezte a hold fényéhez hasonló fényessége miatt és némelyek a szépen fénylő gipsz-kristályokat még ma is selenitnek (holdkő) mondják. Egyéb nevei lapis specularis (tükörkő), speculum asini, vitrum ruthenicum, glacies marioe vagyis Mária-üveg voltak. Az utóbbi név arra vonatkozik, hogy a nép sokáig a színtelen, átlátszó gipszet a tisztaság, a szűziesség szimbólumaként tekintette és finomra hasított leveleivel fedték be régebben a Mária- és általában a szent képeket. Régi magyar mineralogiákban gyantakő a neve, a Mária-üvegnek megfelelőt tükörkőnek is mondják. Egyhajlású rendszerbeli igen gyakori és rendesen igen szép kristályai, ha hasadékokban, üregekben vannak felnőve, akkor többnyire oszloposak, az agyagban vagy szemcsés gipszben benőttek, ellenben táblásak vagy lencseformájúak, gömbölyödött görbült lapokkal, vagy pedig egészen gömbösek. A kristályok elég gyakran csillagformán vagy félgömbalakban csoportosulnak és a hosszú oszlopos kristályok némelykor egészen görbültek, mintegy hullámos felületűek. Igen gyakoriak az ikerkristályok, melyek közül az épátlós véglap szerint összenőttek a fecskefarkra emlékeztető alakúak, azért fecskefarkú ikreknek is mondják. A gipsz-kristályok kitűnően hasadnak és sokszor egészen leveles szövetűek.


Egy kis kémia – avagy a gipsz-rejtély

A gipsz egyik jellemző és számunkra fontos tulajdonsága, hogy hevítéskor víztartalmát két lépcsőben veszíti el. Elsőként vizének 3/4-e távozik el. Az így keletkező kalcium-szulfát-hemihidrát (CaSO4•0,5 H2O; ásványneve bassanit) víz hozzáadásával percek alatt vissza tud alakulni gipsszé.

Valójában ez az a rejtélyes fehér por, amit - tévesen - gipsz néven árulnak a boltokban. Ha a gipszet tovább hevítjük, teljes víztartalmát elveszíti, és egy hatszöges (hexagonális) rendszerben kristályosodó vízmentes kacium-szulfát, úgynevezett esztrich-gipsz keletkezik.

A bassanit az építőiparban használt stukkógipsz, porként kerül forgalomba. Bő vízzel összekeverve percek alatt megszilárdul, újra finomszemcsés gipsszé alakul

 

 


Felhasználási terület


A gipsznek sokféle, igen fontos alkalmazása van. A tömött, szemcsés gipsznek igen fontos ipari alkalmazása az égetett gipsz készítés. A bányából kikerülő gipszet megőrlik, azután égetik, vagyis 200°-on túl hevítik.

Ezen a hőfokon minden kristályvizét (21%) elveszti és egészen anhidrittá alakul. Az esztrich-gipsz (avagy égetett gipsz) vízzel keverve lassabban, csak néhány nap alatt szilárdul meg, viszont ellenállóbb, tartósabb anyag jön létre.

Az égetett gipszet egyrészről szobrok, minták öntésére használnak, másrészt ragasztószerül, vakolat készítésére.

Gipszből készülnek még a gipszfal-elemek, gipszkartonok, szerelt válaszfalak, tűzvédelmi burkolatok, egyes álmennyezetek elemei, szárazpadlók és használják még cementgyártásra, finom habarcs és műmárvány előállítására is.

Tömeges változata az alabástrom, amely szobrok és dísztárgyak készítésére puhasága, könnyű megmunkálhatósága révén kiválóan alkalmas.

Szintén tömeges, de rostos-szálas felépítése miatt selyemfényű gipszváltozat a szelenit, amit szintén dísztárgyak készítésére használnak.

Fontos azonban tudni, hogy a gipsz nem csak egy univerzális építőanyag.

A gipszet a mezőgazdaságban talajjavításra használják. A gipsz trágyának kettős feladata van; egyrészt a mésztartalma okán, másrészt pedig a humusz anyagcseréjében is fontos szerepet játszik, a káliumot a növény által felszívható formába hozza.

A gipsz (bassanit) pH-értéke hasonló az emberi bőr pH értékéhez. Ezen tulajdonság alkalmassá teszi, hogy csonttöréseknél rögzítőkötésként, fogászati kezeléseknél pedig lenyomatok készítésére is rendszeresen használják

A gipsz a fogkrém egyik nélkülözhetetlen alkotóelemét képezi.

Használják a gipszet az élelmiszeriparban, élelmiszeradalékként (lisztkezelőszer, szilárdító anyag és hordozó E 516 kóddal) sörfőzéshez, állateledel készítésénél, alapanyagként alkalmazzák a kozmetikai- és gyógyszeriparban, használják a krétagyártás, a papírgyártás, a cukorgyártás során, kiválóan használható a gombatermesztésben is.

 


Ásványi gipsz – kontra REAgipsz

A természetes gipszet bányásszák. A gipsz bányászata egyszerű, mivel a gipszkészletek általában a felszín közelében találhatók, így külszíni fejtéssel kitermelhető.

Ásványi gipsz

 

Gipszbánya a világ számos országában található, Magyarország azonban természetes gipszben szegény. A környező országok közül Romániában, Ausztriában és Lengyelországban található gipszbánya. Az Albagips által forgalmazott termékek kizárólag természetes ásványi gipszet tartalmaznak, így biztosítva a legjobb élettani hatásokat, a legtisztább és legtermészetesebb építőanyagot.

 

Rea gipsz

 

Az ásványi gipsszel szemben a REAgipszet az erőművek által kibocsátott füst kéntelenítési eljárásával nyerik. Nagy tömegben s állítólag vegytisztán keletkezik a REAgipsz a füstgázok kén-dioxid tartalmának nedves mészköves technológia alkalmazásával való csökkentése során, amit ipari méretekben ún. kéntelenítő berendezés alkalmazásával végeznek.

Magyarországon a Mátrai Erőmű Zrt. visontai hőerőművében 2008 óta működik a kéntelenítő. (A technológia nem teljes, de részletesebb és közérthető leírása a Mátrai Erőmű honlapján található.) Az így nyert gipszet egy magyarországi gipszkarton-gyártó cég építőlemezeinek előállításához használja alapanyagként.


Felhasznált irodalom


Felhasznált irodalom, forrásmegjelölés.

Pallas Nagylexikon

Varga László, Élet és Tudomány 1999/12

www.orszagalbum.hu/felhogyar_p_23594

http://www.kislexikon.hu/gipsz_a_a.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gipsz

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.464169350321155...3