Albagips Exim Kft. 8000 Székesfehérvár, Rahói utca 1.
tel: 22/312 200 | info@albagips.hu | fax: 22/500-106
youtube
Ha Ön építkezni szeretne és kíváncsi egy rendkívüli tulajdonságokkal bíró, természetes építőanyagra, ismerjen meg bennünket és termékeinket. Általános termékismertető, szakmai tanácsok, információk itt találhatók.
Ha Ön építész, belsőépítész, vagy tervezőmérnök itt találhat termékeinkről részletes bemutatást. Ezen kívül hasznos információkat, minősítéseket, műszaki adatokat, csomóponti megoldásokat is erre a fülre kattintva érhet el.
Ha Ön kivitelező, erre a fülre kattintva találhatja meg az Ön számára fontos kivitelezési tudnivalókat és szakmai információkat. Egyéb szerkezeti megoldásokról és szakmai továbbképzéseinkről ugyanitt olvashat.

Ökotudatos építkezés


A bioház, ökoház, autonóm ház, passzívház, dombház, földház, vályogház fogalmai szinte egyszerre robbantak be a köztudatba, de általában az ember nehezen tud különbséget tenni közöttük, vagy ha különbséget tesz is – ezeket inkább érzelmi és nem szakmai alapon teszi. Ebben a cikk-sorozatban szeretnénk egy kicsit szélesíteni a perspektíváját mindazoknak, akik e fogalmak útvesztőjében találták magukat.


Bioház

Ha épületről van szó, a bioház azt jelenti, hogy a benne élő emberre nincs káros hatással, csak egészségre ártalmatlan anyagokat használ.

Természetes építőanyagokat, szintetikus oldószerektől mentes festékeket, favédő szereket használ és kerüli a láthatatlan, de károsító hatásokat, az elektromágneses sugárzásokat, a környezet gyógyító hatásait is kiszűrő acél- és vasbeton épületeket. Egy bioházban szó sem lehet légkondicionálásról, mikrosütőről, vezetéknélküli telefonról, vagy a ház tetejére telepített mobiltelefon-adótoronyról. Vitatéma lehet a padlófűtés is, mely vízereket hoz a házba, s ezek hálószoba alatt haladva alvászavarokat okozhatnak. Persze tudni kell a radiesztéziából, hogy nem minden föld alól jövő hatás káros, hiszen a templomok is ilyen erővonalak mentén fekszenek, csak ott a szellemi éberség a fontos, nem a jó alvás. Mára önálló diszciplínává vált az építésbiológia (Baubiologie), mely a káros hatások megismerését és a védekezés, megelőzés módszereit kutatja. Szükség is van rá, mióta épületeink többsége teljesen gépesített, s ez magával hozta a „sick building syndrome”-t, azaz a „beteg épület tünetcsoportot”. Ez idegi, légzőszervi és allergiás tünetek összessége, melyek főleg a nagy irodaházakban dolgozóknál jelentkeznek.
A bioház nemcsak egészséges kell legyen, de a biodinamikus műveléshez hasonlóan alkalmas legyen a kozmosz gyógyító hatásainak befogadására, az ártóak kiszűrésére is.

A természetes, ásványi gipsz, többféleképpen fejtheti ki pozitív tulajdonságait: ismeretes a páradiffúziós képessége, így az élettérben mindig az optimális páratartalom érhető el, hiszen a túlzott párát felvenni, majd később – szárazabb idő esetén- azt visszapárologtatni képes, ezen kívül – lévén ásvány - rendelkezik különböző pozitív élettani hatásokkal. (ld.: tudástár)

A bioházban a természetes anyagok beépítése elsődleges szempont – az Albagips termékei ilyen természetes, ásványi gipsz alapanyagok, melyek egyrészt egészséges belső környezetet teremtenek, másrészt külszíni fejtésű kitermelésével a környezetet sem károsítják.


Ökoház


Az öko-előtag átfogóbb értelmű az előzőnél. Eredete az oikos-ból ered, ami házat jelent, tágabb értelemben egészet, teljességet, a Teremtő Atya házát, mai értelemben olyasmit, ami a környezeti egyensúlyba illeszkedik, azt nem zavarja meg.

A környezeti egyensúlyt többnyire körfolyamatokkal ábrázolják, az anyagok és energiák felhasználásának ciklikusságára utalva, ahol a természetből kinyert nyersanyagok felhasználás után károkozás nélkül olvadnak vissza a természetbe. Ez igaz a megújuló energiaforrásokra is.
Az öko-ház olyan, ami a természet körfolyamataihoz illeszkedik, környezeti hatásai oly csekélyek, hogy az nem jelent maradandó károkozást, csak annyit, amennyit egy élőlény okoz azzal, hogy táplálkozik és ürít, él és elpusztul.

Ezért az ökoházzal be kell vezetnünk egy új módszert, az életciklus- vizsgálatot. Ebből megtudhatjuk, hogy egy épület születésétől a haláláig, azaz a megépítésétől a teljes élettartamán keresztül az elbontásáig mennyi energiát használ fel, milyen környezeti hatásokat produkál. A „nem-öko” házaknál még fontosabb e vizsgálat, mert megtudhatjuk belőle, hogy egy rosszul hőszigetelt épület megépítésének költségeit többször kifizetjük azalatt az idő alatt, míg az épület áll és működik, azaz mintegy 80-100 év alatt. De fontos tudnunk, a házból mennyi hulladék és emisszió távozik, és az elbontott anyagokkal mi lesz? Egy vályogháznál ilyen probléma nincs, de Nyugat-Európában már sok helyen előírják a bontási anyagok helyben történő (!) újrahasznosítását, mely elérheti a 80 %-ot is . (…)

A megújuló energiaforrások illetve –hordozók használata is sok félreértésre ad alkalmat. A megújulók nem mind öko ökologikusak is. A napenergia, akár fűtünk, vizet melegítünk, vagy áramot termelünk vele, ökologikus, mert működése során elhanyagolható környezetterhelést jelent, és az előállítás illetve hulladékká válás során sincs számottevő kártétel, de tudnunk kell, hogy a napelemek szilícium-kristályait a veszélyes hulladékokat termelő mikroelektronikai ipar állítja elő, a kollektorok abszorberlemezeit pedig igen szennyező galváneljárással készítik, mégis az ökológiai mérleg pozitív. A szélenergia hasznosításakor is gépeket gyártunk, működtetünk és karbantartunk, de a kinyert energia és a környezetterhelés szinte fordított arányban áll. Fontos, hogy mikor azt a divatos ellenérvet hangoztatják, miszerint csak a tengerparton érdemes szélenergiát termelni, jusson eszünkbe, hogy a XIX. Században az Alföldön több, mint 800 szélmalom működött, maximálisan környezetbarát módon.
A vízienergia esetében tudjuk, hogy a méret a lényeg. A Bős-Nagymarosi vízlépcső, az asszuáni gát és sok társa bebizonyította, hogy a környezetátalakító, gigászi erőművek több kárt okoznak, mint hasznot. Van realitása viszont a kisteljesítményű turbináknak, melyek nem igényelnek több környezetháborítást, mint a régi vízimalmok.  (…) A geotermikus energia is lehet környezetkárosító, ha a kinyert termálvizet a felszínen elfolyatjuk, mert az gyakran olyan ásványi anyagokat tartalmaz, ami vízszennyező lehet, a túlzott kitermelés pedig kimerítheti a mélységi vízkészleteket. Ma ezért többnyire kötelező a kinyert termálvíz visszasajtolása a földbe. 

Az ökoház életciklus vizsgálatánál  - mivel az építőanyag kitermelésével, illetve az építési hely kialakításával kezdődik – az Albagips gipsztermékei a mérleg nyelvét nem billentik el,  az ökologikus egyensúly fennmarad. A természetes, ásványi gipszek külszíni fejtéssel kerülnek kitermelésre – előállítás, üzem, vegyszerek, fokozott gépi erők alkalmazása nélkül. Az olaszországi üzem a gipszlelőhely területén létesült, így a kitermelt gipszet azonmód felhasználják – külön szállítás és egyéb környezetterhelés nélkül.

Az Albagips termékei csak a szállítással jelentenek környezetterhelést – ami természetesen minden egyéb – nem helyben kitermelt építőanyag esetében – fennáll. Az ökoház életciklusa végének vizsgálatakor – a beépített gipsz használata közbeni, pozitív élettani hatásairól már beszéltünk – az ökoház elbontásakor a gipsz nem jelent környezetterhelést, lévén természetes anyag.


Autonom ház

Az autonom ház egy önellátó épület, amely a hálózatoktól (víz, gáz, villany, csatorna) függetlenül tud működni. Ezt úgy képes elérni, hogy rendkívül takarékos, és igényeit a természet megújuló forrásaiból nyeri.

Nem „egyszerűen” energiával látja el önmagát, hanem gazdálkodik az esővízzel és a szürke vízzel is, a hulladék egy részét is hasznosítja. Zöld, megújuló energiák, elsősorban nap- és szélenergia, biomassza és talajhő teszik lehetővé az alacsony energiafogyasztást. Ugyanakkor cél az alacsony környezetterhelés is, ez megjelenik az alapanyagok kiválasztásában is.

Sokak számára talán meglepő, de az autonom ház nem bio és nem ökoház. Az autonom házban felhasznált anyagok alapanyagai, illetve a méretezések átlagon felüli volta nem csak az építtetők pénztárcáját terheli meg, hanem a környezetet is. Az autonom ház olyan irdatlan gépészetet és olyan hatalmas mennyiségű szintetikus anyag beépítését szorgalmazza, hogy ezek hallatán sok megrendelő fordít hátat, szelídebb megoldásokat keresve. Ez a háztípus hasonlít egy kapszulára, amely nem természetazonos, nem öregszik szépen -mivel nem is öregszik-,  hanem beékelődik a természetbe, és miután a helyét onnan kiszorította, attól fogva -működését tekintve- önellátó, ezért környezetbarát.

Az Albagips termékei az autonom ház építése esetén is ajánlottak lehetnek, mivel a természetes gipszanyag számos rendkívüli tulajdonsággal bír, melyek egy autonom ház kritériumainak is megfelelnek.


Passzív ház


„A passzívház a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer. Definíciója szerint: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.”

Amint a fenti definíció német alaposságából látható, a passzív ház fogalmával már nem dobálózhat senki, aki nem rendelkezik a német, Passivhaus Institut által kiadott minősítési tanúsítvánnyal. A passzív ház egy olyan ház, amelynek célja a fűtési energiaigény minimalizálása. Mindezt a hőszigetelés méretének megtöbbszörözésével, a hőhídmentes szerkezetek kialakításával, megfelelő tájolással, nagy hatékonyságú szellőző berendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással valósítható meg.

A passzív ház látványa, homlokzata, elhelyezése szinte bármilyen lehet, csak a fantázia és a pénztárca szabhat határt neki. A ház kérdése pedig ugyan azt e kérdéskört feszegeti, amit a földház esetében olvashatunk – befogni, megtartani, tárolni a meleget, amit a természet tálcán nyújt nekünk.

Hazánkban mindezidáig Szadán épült hivatalos tanúsítvánnyal rendelkező passzívház, amely az energetikailag legkedvezőbb, mérsékelt éghajlati viszonyok között ajánlott déli tájolást és 1:1,6 épületarányt tart.  Érdekes, hogy ez az arány nagy mértékben hasonlít a tradicionális magyar parasztház arányaihoz.

Mivel az Albagips termékek magas kritériumnak felelnek meg mind a tűzállóság, hangszigetelés, ütésállóság terén, ezen felül egy lélegző, természetes felületű, páradiffúziós képességgel rendelkező anyagról lévén szó, a passzív házak tökéletes belső válaszfalrendszere lehet.


Dombház

A dombház egyenlőre nem szakszó, csupán domb alakú házat jelent, amely vagy félig, vagy teljesen a földbe süllyesztetten kerül kialakításra – zöld, járható tetővel.

A dombház fogalmának a köztudatban való megjelenését a mozivásznon látható hobbit-lakótelep hívta életre. Tény, hogy a hangulatos, romantikus belső terek és a környezetbe ágyazódó házak formái első ránézésre egy szimpatikus, környezettudatos élettér érzetét keltik, de vizsgáljuk meg kicsit közelebbről ezeket a házakat.

Az a cél, hogy a házunk a földbe ékelődjön, a természettől elvett területet egy-az-egyben visszaadjuk neki – azaz lényegében csak a függőleges nyílászárók jelennek meg épített elemként a tájban, a házak – mint fiókok, vagy inkább zsebek nyúlnak be a föld alá – lehet akár követendő példa is.

A kérdés az, hogy milyen áron.

A földalatti lét, emberi tartózkodásra csak bizonyos optimális körülmények esetén alkalmas.

A levegő és a falak nedvesség illetve páratartalma, a hőmérséklet, a friss levegő azok a sarkallatos kérdések, amelyek megoldása esetén érdemes egyáltalán ebben a háztípusban gondolkodni.

Építés szempontjából általában íves alaprajzú, kupolás tereket hoznak létre. A kupoláknak komoly alapozás szükséges és nemcsak önhordónak kell lennie, hanem a talajnyomást is el kell viselnie.

Építőanyag szempontjából a kupolák megépítésénél van példa a tégla, vasbeton, szupervályog, földtégla, stb. kupolákra is. A két legfontosabb megoldandó probléma a statikai megoldásokon túl a nem csak a hagyományos házak esetében a tetőre érkező víz elvezetésére, hanem a talajból oldalról és alulról érkező vizek elvezetésére is.

A minden irányból érkező víz ellen leginkább úgy lehet védekezni, hogy a házat körbecsomagolják megfelelő szigetelőlemezzel. Ennek következtében azonban olyan házat kapunk, amely szerkezete párazáró lesz ugyan, de a nedvességet sem kifelé, sem befelé nem engedi. Az egészséges élettérhez pedig elengedhetetlen lenne a ház lélegezni tudása.

Erre a problémára megoldást tudunk kínálni az Albagips termékeivel.

A természetes gipsz alapanyagok belső térben való felhasználásával a páratartalom csökkenthető – a beépített felület függvényében.

A természetes gipsz egyik alap tulajdonsága, hogy a párát képes felvenni, majd újra visszajuttatni a nedvességet a környezetve – szárazabb körülmények között.

A természetes gipsz páradiffúziós tulajdonságával a dombházban felmerülő párazárásból adódó problémák kiküszöbölhetők – így egy olyan élettér hozható létre, amely nem csak a természet és a környezet számára élhető, hanem az ember számára is.


Földház


A földház fogalma körül talán még nagyobb a káosz, mint a felsorolt „társainál”. Egyrészt első gondolatunk talán egy föld falú, nedves-nyirkos, áporodott szagú, lakhatatlan életterű füstös hely, másrészt eszünkbe juthat nagyapáink föld-falú háza is, amely tetemes falvastagsága és anyaga révén nyáron kellemes hűvöset, télen pedig pont az ellenkezőjét – az otthon melegét sugározta.

De hogy ma mit is jelent a földház fogalma?

Mindenképpen egy öko és bio előtaggal ellátható olyan konstrukciót, amelyben a fal anyaga részben vagy egészében a föld. Lehet föld felszín feletti, illetve részben, vagy teljesen földbe süllyesztett. A földház szintén a természettel összhangban létesül és él, de ezen kívül hangsúlyozni kell még azt a törekvést – amelyre már számos példát is lehet lelni az interneten – hogy az az építési mód és anyag olyan kellemes, napfényes életteret nyújthasson, amelyben a  ház -egyéb infrastruktúráktól amúgy is mentesen-  fűtés nélkül is elég meleget „termel”.

Bár a földház-rajongók állítása szerint a föld nedvességétől, a falak nyirkosságától nem kell tartani, az Albagips természetes gipsz válaszfalainak beépítésével e nemlétező probléma is kiküszöbölhető.


Vályogház

A vályogház fogalma, legyen szó vert vályogfalú, vagy vályogtégla házról – méltán kívánkozik e felsorolás közé – ha nem is a végére. A vályogház és a földház – karöltve járnak, hiszen építési módjában, anyagában, méretében és kivitelezésében is találunk igen hasonlókat egymáshoz.

A bioház fogalmának kitételeinek megfelel, hiszen, a benne élő emberre nincs káros hatással, csak egészségre ártalmatlan anyagokat használ, mindemellett természetes építőanyagnak számít. (persze abban az esetben, ha a házat nem „csatolják rá a kötelező hálózatokra”)

A vályogház az ökoház fogalmát is kielégítheti, mivel a helyben kitermelt építőanyag, főleg, hogy a nap energiáját használják csak fel az előállítására – nem jelent semmiféle terhelést a környezetre nézve. Mindemellett a vályogház elbontása után természetes anyagnak számít – lévén föld.

A „régiek” anyaghasználata és életmódja meg egy-az-egyben megfelel az ökologikus életmódnak – hiszen „mű” anyagok nélkül – hulladék termelése nélkül tudtak egy olyan ciklust megvalósítani, amelyben az anyagok és élőlények egy egyensúlyban lévő körforgás részeként szerepeltek – legyen szó a komposztálásról, az ételmaradékok felhasználásáról, az állatok és szerveik józan felhasználásáról, megteremtve így egy olyan környezetet, amelyben minden anyag természetes, élő, és életciklusa végén természetes anyagot hagyva maga után – beforgatva a körforgásba.

Vannak, akik ódzkodnak a vályog, mint építőanyag használatától, a legfőbb indokra hivatkozva, hogy a nedvességre kedvezőtlenül reagál. A mai technológiák mellett azonban jó alapozással és vízszigeteléssel ez a probléma kiküszöbölhető. Ha pedig a talajból jövő nedvességet kiküszöböljük, akkor – hacsak nem belvizes területen áll a ház- egyéb számottevő, szerkezetet károsító mennyiségű vízről nem lehet beszélni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a külső meszelés szintén egy védő réteg szerepét játszotta.

A vályogház pozitív élettani hatásai ismeretesek: nyáron hűvös, télen (tűzzel, kályhával való fűtés esetén) meleg. A természetes – lélegző anyagok használata miatt a levelgő páratartalma optimális.

A vályogházba, építés, vagy rekonstrukció során szintén beépíthető az Albagips természetes gipsz válaszfaleleme, hiszen hasonló élettani tulajdonságokkal bíró, természetes építőanyag, mint a vályog. Építése során azonban könnyebb kivitelezést tesz lehetővé.


Felhasznált irodalom


Ebben a cikkben az Albagips Exim Kft. szellemi tulajdonain kívül, a cikksorozathoz felhasznált egyéb forrásanyagokat mutatjuk be, a könnyebb tájékozódás érdekében.